Kollégiumi hétvége október 17-18.
Az októberi kollégiumi hétvége szombati napján Szegedre és Ópusztaszerre látogattunk el. A korai indulás után három és fél óra utazás után megérkeztünk Szegeden a Széchenyi térre. Elhaladtunk az Anna Forrás, a Szegedi Nemzeti Színház, a Fogadalmi templom, a Reök-palota, a Móra Ferenc Múzeum, az Aradi vértanúk tere (Hősök kapuja), a Víztorony mellett, majd végül Újszegednél fordultunk vissza és szálltunk le a kisvonatról 45 perc után.
Az idő rövidsége miatt a szegedi városnézés így valósult meg, de nagyon sok szép helyet láttunk melyek a jövőben szívesen megnéznénk még.
A városnézés után megebédeltünk a Tündérkonyha étteremben. A finom ebéd után Ópusztaszerre indultunk.
A buszban kis feladatot kaptunk, ami arra ösztönzött minket, hogy még alaposabban figyeljük meg a látottakat. Először egy 3D filmvetítésen vettünk részt Magyarország történelméről, aminek képi világa lekötötte a figyelmünket.
Ezek után megtekintettük a Feszty Körképet mely méretével és a jelenetekkel nagy hatást gyakorolt ránk.
125 éve, 1894. május 13-án láthatta a közönség első ízben Feszty Árpád és alkotótársai lenyűgöző, A magyarok bejövetele című körképfestményét. A legenda szerint Feszty 1891-es párizsi útjáról visszatérve állt elő először egy körkép készítésének ötletével. A francia fővárosban látott alkotás, Detaille és Neuville Napóleoni csatája akkora hatást gyakorolt rá, hogy maga is valami monumentálisat szeretett volna létrehozni. Témául a bibliai özönvíz történetét választotta, ám apósa, Jókai Mór, a „nagy magyar mesemondó” jobbat ajánlott: a honfoglalást.
A magyarok bejövetelét végül 1896-ban a millenniumi ünnepségsorozaton mutatták be a nagyközönségnek, elsöprő sikert aratva. Egyházi és világi méltóságok tették tiszteletüket a honfoglalás emléke előtt, akkor még nem tudván, milyen nehéz sors vár a képre.
Mire a hetvenes években megszületett a határozat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark építéséről és a körkép restaurálásáról, A magyarok bejövetele már nagyon rossz állapotban volt. Eredeti épületét, a Rotundát a Szépművészeti Múzeum építése miatt lebontották, ezért egy ideiglenes faépületben kapott helyet a Városliget mutatványosai között. A második világháborús bombázások után a festmény így védtelenné vált az esőtől és hótól, ráadásul a darabjai a tárolás során is sérültek. A körképcsarnok építése 1979-ben abbamaradt, a képet pedig újra fel kellett göngyölni. 1991-ben kezdődhetett el a tényleges helyreállítás, amikor egy lengyel restaurátorcsapat, az Ars Antiqua nyerte el a felújításra kiírt pályázatot.
Gyorsan kiderült: a kár hatalmas. A nagyjából 1800 négyzetméternyi festett területből körülbelül 714 négyzetméternyi rész maradt meg. Ezeket konzerválni, javítani kellett, a többi pedig újra festésre szorult. A Magyarországon élő Henryk Lipowicz, a lengyel restaurátorcsapat, az Ars Antiqua vezetője azonban még ma is jó szívvel emlékszik az 1991 és 1995 közötti időszakra.
A parkban a skanzenben még megoldottuk utolsó feladatainkat majd a késő délutáni órákban elindultunk haza. Élményekkel gazdagon tértünk haza és még visszamennénk.
Vasárnapi napon Drávaszabolcsnál drávai hajókiránduláson vettünk részt az osztállyal. A másfél óra alatt a Kormorán sziget mellett is elhaladtunk ahol természetes közegükben láthattuk ezt a madárfajt. A hajókirándulás után Siklóson megebédeltünk majd az Ős Dráva Látogatóközpontba mentünk Szaporcára.
A főépületben egy interaktív, érdekes kiállítás segítségével ismerhettük meg a térségre jellemző élőhelyeket, azok fajokban gazdag élővilágát, valamint a terület kultúrtörténeti, néprajzi értékeit. Bepillanthattunk a holtágat szegélyező mocsarak madarainak életébe, a víz közeli fás legelők különlegesen fajgazdag életközösségébe, és képzeletben a fás ligeterdők árnyas lombjai alatt is sétát tehetnek. Megtudhattuk, hogy az egykor itt élt emberek hogyan alkalmazkodtak e környezethez, miként tudtak harmóniában élni a természettel.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvény végén, a főépülettől kb. 600 méterre felépült majorban a térségre egykor jellemző régi magyar háziállatokat bemutató épületegyüttes található. Itt ismerhetők meg azok a ma már ritkán látható állatok, amelyek őseink mindennapi megélhetését segítették egykor. Szürkemarhákat, mangalica sertéseket, hucul lovakat, régi juh- és baromfifajtákat tekinthettünk meg.
A hétvégénk tartalmasan élményekben gazdagon telt el.
