2024.04.13.-án, szombaton, reggel fél nyolckor találkoztunk a csoporttal. Elfogyasztottuk a Hungast által biztosított reggelit, és felvettük az ebédre kapott hideg csomagot. Az osztályból sajnos hiányzott Bogdán Antónia (temetés), Horváth Róbert (egészségügyi probléma) és Kardos Amanda (igazolatlan hiányzás) miatt. Kisérőnk Mogyorósi Tamás volt, aki horvát nyelvtudásával és helyismeretével a szervezésben is oroszlánrészt vállalt.
Nyolckor indultunk egy 20+1 fős bérelt busszal Kopácsra. Az út másfél órán keresztül tartott, 9:30-kor szálltunk le a célunknál. Megvásároltuk a nemzeti park belépőjegyét, így volt idejük a gyerekeknek mosdóba menni, inni, pihenni. Egy gumikerekű „kisvonat” vitt el minket a hajóállomásra. A vízállás kifejezetten alacsony volt. Útközben magyar és horvát nyelvű idegenvezetést kaptunk. Rengeteg volt a vizimadár, főleg kormorán (kárókatona). Szerencsések voltunk, mert négy rétisassal is találkoztunk. A hajózás után visszavonatoztunk a látogatóközpontba, ahol megtekintettük a kiállítást, illetve kaptak a gyerekek egy kis szabadidőt a nézelődéshez.
Eszékre, az állatkerthez dél körül érkeztünk. Szabadon járhatták be a gyerekek, mindenki a saját tempójában. Népszerűek voltak a különféle majmok, vidrák, zsiráfok. A farkasok hatalmas kifutóban élnek, bár sok van belőlük, nagyon kell figyelni, hogy észrevegyük őket.
Következő állomásunk az eszéki vár volt. Itt Mogyorósi Tamás kalauzolt minket. Megnéztük a központját, az egyetlen éppen maradt kaput, templomait. Láttuk az emlékművet, amin egy Zastava tiporja el a tankot, és a szökőkutat, amit Pécs ajándékozott az eszékieknek. Természetesen a Zsolnay gyár készítette. Megcsodáltuk a szecessziós palotákat, a függőhidat. Végül megérkeztünk a Vörös-templomhoz, és a körülötte lévő térhez. Itt kaptak egy jó órányi szabadprogramot a gyerekek. Nézelődtek, bevásároltak, jégkrémeztek.
16:45-kor indultunk el Harkány felé, 18:00-ra, pont a megbeszélt időpontra érkeztünk a vacsorához. A zöldfa étterem nagyon jó ételekkel várt minket. Cukorborsólevessel kezdtünk. A főfogás horvát grilltál volt, ezzel kulinálisan is kapcsolódtunk a horvátországi kiránduláshoz. Kolbász, csirkemell, saslik, csevap, saláta, ajvár, hagyma, lecsós rizs és sültkrumpli volt a tányéron. Befejezésként meggyes piskótát kaptunk vaníliasodóval. A kollégiumhoz este 8-ra értünk vissza.
A nap pozitív meglepetése a buszosunk személye volt. Már több kiránduláson is előfordult, hogy modortalan, alkalmatlan buszosok vittek minket. Józseffel nagyon jó volt utazni, legközelebb érdemes lesz őt kérni.
Vasárnap ismét fél 8-kor találkoztunk a gyerekekkel. A kisérőnk ezúttal Traubert Annamária volt. A hiányzóinkhoz csatlakozott Orsós Kristóf is, neki a sakk megyebajnokságban Szigetváron mérkőzése volt. Hungast reggeli és a hideg ebéd felvétele után indultunk a buszpályaudvar felé. Onnan 8:30-kor indult a buszunk Remeterétre. 4,5 kilométer után érkeztünk a Pálos kolostor romjaihoz. Én a történelmi, Ancsa a földrajzi, biológiai érdekességekről mesélt.
Az ebédet közösen készítettük el. Nagy tüzet raktunk, ami alatt alufóliában minden megsült, rosszabb esetben szénné égett. Nyársakat vágtunk, kolbászt, virslit, szalonnát sütöttünk. Miután nagyon jóllaktunk, pihentünk egy nagyot. Közben a gyerekek találtak denevért, lovat simogattak.
Hazafelé indulva kimentünk a Zsongor-kőre. A Sasfészken keresztül a Babás szerkövekig mentünk. Innen ereszkedtünk le Kővágószőlősre. Sajnos a csoportból néhányan a vártnál lassabban tudtak menni, így 4 perccel lekéstük a buszunkat. Szerencsére a szülők közül többen épp Pécsre tartottak, hogy találkozzanak gyermekükkel. Pyber Attila és Király László segítségével Ancsával ketten, illetve néhány gyerek, bejutottunk a városba. Visszamentünk a maradékért, és este 5 után végre minden gyerek a kollégiumban volt.
Győri Gábor
Pécs 2024-04-15
