- szeptember 17-18.
A program pedagógiai célja
Természeti környezet szépségeinek megismerése, történelmi ismeretek bővítése, hazaszeretet erősítése, környezet tudatos nevelés, csoportkohézió, mozgáskultúra és a vizuális kultúra fejlesztése
Szombat
A szombati programunkat a 13. csoporttal együtt valósítottuk meg.
Reggel 7.15-kor indult a busz programunk első állomására Ópusztaszerre. Múltidéző jegycsomagunk tartalmazta a Park belépőt, a Feszty-körkép belépő jegyét, és egy filmvetítést. Két idegenvezető várt minket a Park bejáratánál, ahonnan a két csoport külön folytatta az útját egészen a filmvetítés kezdetéig.
A főbejárattól balra kanyarodva értük el a központi múzeumépületet, a Rotundát. Az épület „A magyarok bejövetele” című panorámafestmény mellett több interaktív kiállításnak is helyet ad. Földszinten megnéztük a honfoglaló magyarok korabeli öltözködését, lakhatási körülményeit, korabeli eszközeit. Idegenvezetőnk mesélt az adott kor jellemzőiről, majd a második emeleten bepillantást nyertünk az 1896-os esztendőben élő emberek kis és nagyvárosi életébe. A harmadik emeleten lehetőség volt felpróbálni egy korabeli páncélt, kézbe foghattak a gyerekek egy kardot is. A numizmatikai és régészeti kiállítás is ezen az emeleten kapott helyet. Az korabeli érmék és csontvázak mellett őseink arcformáját is megismerhettük.
A magyarok bejövetele” c. körképfestmény az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt, s ma is az Emlékpark legnagyobb vonzereje. A festmény megtekintésére kb. fél óra állt rendelkezésünkre. Személy szerint a fél órát kevésnek ítéltem, maradtam volna még. A Körkép jeleneteit ismertetőszöveg és fénynyaláb mutatta be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben. A Körkép előtt műterepet alakítottak ki. A kettőt úgy hangolták össze, hogy azt éreztük, mintha valóságos tájba csöppentünk volna. A hatást tovább fokozta a különböző jelenetek hangjai. Olyan érzésünk volt, mintha mi is az adott jelenet szereplői lennénk.
A Feszty-körkép után folytattuk utunkat egy másik épületbe, ahol 3D-s mozi segítségével megismertük Szer történetét, és Magyarország történelmét.
A mozi után fél óra szabadprogram következett, így mindenki a maga ritmusába fedezhette fel az Emlékpark további látnivalóit. Elsétáltunk az Árpád-emlékmű és Anonymus szobra előtt, megnéztük a Csete Jurtákat, a Skanzen épületeit, szélmalmot, és vásárolhattunk a Szatócsboltban is.
Az ópusztaszeri programot az ebéd követte, a szegedi SZOTE Ételbárban, majd egy rövid belvárosi sétát tettünk Szeged belvárosában. Hajdú Anett kolléganőm, aki egyetemi évei alatt Szegeden élt, bemutatta a főbb látnivalókat és saját élményeivel gazdagította a történeteket. Megmutatta nekünk a Széchenyi teret, Kárász utcát, Dugonics teret. Megnéztük a Hősök kapuját, és a Szegedi Dómról is megtudtunk sok érdekességet. A Dóm előtt elkészítettük a csoportképeket, majd a Móra Ferenc Múzeum előtt elhaladva a Tisza-partot is láttuk.
Sajnos az eső az utolsó 20 percben elmosta a sétánkat, de addig szerencsére megúsztuk a napot nagyobb csapadékmennyiség nélkül.
Vasárnap
Másnap a szabadulásé volt a főszerep a Rejtélyek Pincéje szabadulószobáiban. Mindhárom szobából idő előtt jutottak ki a gyerekek. Ismét bizonyították, hogy nagyon jól együtt tudnak működni egy közös cél elérésében. J
Szabadulószoba után folytattuk a programunkat a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban, amely állandó otthont ad Csontváry Kosztka Tivadar alkotásainak. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan művek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész munkásságáról. A gyerekek feladata az volt, hogy válasszák ki a kedvenc képüket, és választásukat néhány mondatban indokolják meg.
Miután mindenki megtalálta a kedvenc képét, visszasétáltuk a kollégiumba, ahol az ebédet elfogyasztva, a másnapi tanulásé majd a pihenésé volt a főszerep.
Traubert Annamária
csoportvezető
